Táncsics-gyűjtemény

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

A Táncsics Mihály életére és korára vonatkozó különgyűjtemény

 

A Békés Megyei Levéltár szakkönyvtárának része a Táncsics Mihály életére és korára vonatkozó különgyűjtemény. A 688 leltári egységet számláló gyűjteményt dr. Balogh Zoltántól vásárolta a levéltár 1979-ben. Az abonyi születésű Balogh Zoltán, a gyűjtemény létrehozója közgazdász volt. A családi hagyományoknak köszönhetően erősen vonzódott a „negyvennyolcasság” eszméihez. Már az 1930-as években lerakta könyvgyűjteményének alapjait. A Táncsics Mihályra vonatkozó könyvritkaságok sokasága közel négy évtizedes gyűjtőmunka eredménye. Táncsics politikusi működése Békés megyében komoly visszhangot váltott ki. Gondolatainak hatását az 1848–1849-es szabadságharctól az agrárszocialista mozgalmakig követhetjük. Táncsics folyóirata, a Munkások Újsága jelentős forrása Békés megye 1848–1849-es történetének, s a lap hasábjain olvasható Békés megyei levelek mutatják, hogy írásai mekkora hatással voltak az itt élő emberekre. A 19. század változásait radikálisan elképzelő Táncsics Mihályt Békés megyében többször is jelölték képviselőnek. Békés városa az 1848-as választásokon meg is választotta, azonban a siklósiak kicsit hamarabb tisztelték meg bizalmukkal, s ezt a mandátumot fogadta el.  A világosi fegyverletétel után itt a megyében bujdosott az író-politikus a feleségével együtt: Gyulaváriban, majd később Kötegyánban. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az orosházi kerületben 1869-ben képviselővé választották. Képviselőként végiglátogatta választókerületének településeit, s tapasztalatait nyomtatásban is megjelentette. Táncsics Mihály Békés megyéhez kötődése, mint látható, 1848-tól kezdődően évtizedekig megmaradt. Családi kapcsolatai is a térséghez kötötték: Csorba Géza jogász – Táncsics Mihály egyetlen életben maradt leányának férje – életének utolsó szakászát Szeghalmon töltötte közjegyzőként.

A Békés Megyei Levéltár Táncsics Mihály munkásságának megyére gyakorolt nagy hatása miatt döntött dr. Balogh Zoltán gyűjteményének megvásárlása mellett. Így teljesülhetett Balogh Zoltán álma is, hiszen ez a ritka értékű könyvegyüttes egy tömbben maradhatott, s kutathatóvá vált. Az unikumokat is tartalmazó gyűjtemény azon túl, hogy Táncsics munkáinak talán legteljesebb gyűjteménye, rendkívül gazdag reformkori periodikumokban. Az állomány 688 leltári egységet számlál, és 102 Táncsics kötetet tartalmaz; szinte a teljes Táncsics életművet, hiányok csupán Táncsics tankönyveinek második, illetve további kiadásaiban vannak. Unikumok, ritka könyvek legnagyobb számban a gyűjtemény ezen részében fordulnak elő. A könyvtári állomány rendező elve három nagy csoportra osztja a gyűjteményt. Az első részben találhatjuk a Táncsics életmű egészét, a másodikban a szekunder irodalmat – mely 628 tételt foglal magában –, a harmadikban pedig a korabeli folyóiratanyag lett besorolva. A Békés Megyei Levéltár az 1980-as évek elején fejezte be a gyűjtemény könyvtári állományba vételét. A gyűjteményben található Táncsics első, egy joghallgató pályázatára írt munkája, a Magyar helyesírás (1831), nyelvészeti könyvei, valamint a német, francia, latin nyelvkönyvei, melyek mind-mind értékes darabjai gyűjteményünknek. 1836-ban nyomtatta ki Pazardi című munkáját, az enyhébb kolozsvári cenzúra engedélyével. Méhes Sámuel kolozsvári cenzor utólag kétszer húzott a már nyomdában lévő kéziratból. Gyűjteményünk értékes unikuma ez a mű, a kötet végébe bekötötték a már kinyomtatott, s utólag Méhes által kihúzott sorokat tartalmazó oldalakat. A Hunnia függetlensége című mű, amely már az Ausztriától való különállást hangsúlyozza, gyűjteményünkben  öt, különböző változtatásokkal kinyomtatott variációban van meg. Táncsics Mihály 1873-ban kezdte meg összes műveinek kiadását Baldácsy Antal báró és mások támogatásával. Halála után, 1885-ben alakult meg a Táncsics Emlékbizottság, amely feladatául tűzte a ki a teljes életmű kiadását. Nekik köszönhetjük az Életpályám című önéletírás megjelenését is, mely azóta is a legtöbb kiadást megélt Táncsics mű. A 20. században kiadott monográfiák, értekezések kiegészítik a gyűjtemény korábban keletkezett  részeit, lehetővé téve a teljes Táncsics historiográfia áttekintését.  A gyűjtemény régi köteteinek megóvása érdekében folyamatos a kötetek gondozása, restaurálása.